Röviden: A gyermek érdeklődésén alapuló ajándék abból indul ki, amit a gyermek maga választ, és amihez újra és újra visszatér. Egy személyes zenei történet megmutatja, hogyan vezette a gyermek ízlése a szülőt olyan zenei és kulturális élményekhez, amelyeket magától nem választott volna, és megtanította kevésbé ítélkezni.
- Amikor ajándékon gondolkodik, figyelje meg a gyermek saját választásait és azokat az érdeklődési köröket, amelyekhez visszatér.
- A gyerekeknek nem kell a zene vagy más élmények megítélésénél ahhoz igazodniuk, amit a szülő „menőnek” vagy értékesnek tart.
- A gyermek ízlése segíthet a szülőnek új zenét felfedezni, és újraértékelni azt is, amit már ismer.
- A szerző tapasztalata szerint a gyerekek zenei választásait a streaming-könyvtár és az algoritmusok, a szülők, valamint a sporteseményeken hallott zene is befolyásolta.
- A gyerekek zenei útja az övék; nem kell követnie a szülő élményeit vagy ízlését.
A gyermek érdeklődésén alapuló ajándék abból indul ki, amit a gyermek maga választ, nem csak abból, amit Ön jó választásnak tartana. Néha egy egyszerű családi autóút is megmutatja ezt.
A gyermek érdeklődésén alapuló ajándék abból indul ki, amit a gyermek maga választ, és amihez újra és újra visszatér. Egy személyes zenei történet megmutatja, hogyan vezette a gyermek ízlése a szülőt olyan zenei és kulturális élményekhez, amelyeket magától nem választott volna, és megtanította kevésbé ítélkezni.
St Kildában a szerző családja egy forgalmas utcán haladt lehúzott ablakokkal, és mindannyian hangosan énekelték Eric Carmen Make Me Lose Control című dalát. Ettől a képtől a szerzőben feltörtek a saját zenei múltjából származó kínos emlékek: mit gondolna erről a pillanatról az egykori énje, aki zenei szakértőnek tartotta magát? A The Guardiannek írt kommentárjában a szerző leírja a családi autóutat és Eric Carmen dalának közös éneklését is.
Egy ilyen emlék megfelelő szerkesztői emlékeztető is lehet, amikor ajándékon gondolkodunk: a gyermek érdeklődése nem feltétlenül úgy néz ki, mint amit Ön választana. A szerző tapasztalata nem vásárlási útmutató. Ez egy személyes történet arról, hogyan tanították meg a gyerekek arra, hogy kevesebb előítélettel hallgasson.
Mit árul el az ajándék a gyermek érdeklődéséről?
Amikor ajándékon gondolkodsz, figyeld meg, mit választ magának a gyermek, és mihez tér vissza újra és újra. Az érdeklődése nem feltétlenül egyezik a te ízléseddel, sem azzal, amit te gondolsz, hogy mi szórakoztatná.
Szerkesztői segédeszközként feltehetsz magadnak egyszerű kérdéseket: Mit választ a gyermek, ha van választási lehetősége? Miről kezd el mesélni kérés nélkül? Melyik tevékenységhez vagy témához tér vissza? Ezek a kérdések nem a szerző szövegéből átvett ajánlások. Csak arra szolgálnak, hogy a figyelmet a gyermek saját döntéseire irányítsák, ahelyett, hogy a saját elképzeléseidet vetítenéd rájuk.
A szerző úgy írja le magát, mint egykori zenei sznob. A gyerekek olyan zenéhez vezették el, amelyet magától nem választott volna, de a baletthez, a középkori fesztiválokhoz és a Gruffaló előadásához is. Nem kellett, hogy mindezek rajongójává váljon. Elég volt, hogy az érdeklődésük ajtót nyitott olyan élményekhez, amelyeket egyébként kihagyott volna.
Miért választanak a gyerekek néha olyan zenét, amire a szülő nem számít?
A szerző szerint a gyerekeknek nincs veleszületett iránytűjük arra, hogy mi a "menő" és mi a kínos. Gyakran egyszerűen azt választják, ami szórakoztatja őket. A választásuk így nem feltétlenül tiszteletben tartja a szülői elképzeléseket arról, hogy mit érdemes hallgatni.
Amikor a gyerekek kinőtték a Play School felvételeit, a helyi használtcikk-üzletekben válogathattak CD-ket az otthoni lejátszóba. A zsákmányuk között volt a Best of the 80s nyolclemezes gyűjteménye is. A szerző addig nem sokra tartotta a nyolcvanas évek popzenéjét, de most otthon hallgatta ezt a zenét – mert a gyerekek ezt választották.
A választás nem volt bizonyíték arra, hogy minden gyerek ugyanazt a zenét szereti. Azonban megmutatta, hogy a gyerekek választása teret kaphat a családban anélkül is, hogy a felnőtt azonnal ítélkezne. A-ha, Bananarama és Tears for Fears került a háztartásba. A szerző másként kezdte hallgatni azokat a vidám dalokat is, amelyeket korábban könnyedén leírt.
Hogyan változtatták meg a gyerekek a szerző nézőpontját az ismert dalokról?
A gyerekek nemcsak abban segítettek neki, hogy ismeretlen előadókat fedezzen fel. Arra is rákényszerítették, hogy újraértékelje azt a zenét is, amelyet ismert, de nem tartotta figyelemre méltónak.
Amikor a legidősebb gyermeke a Beach Boys Kokomo című dalát választotta az óvodai záró előadásra, a szerző rájött, hogy a nyolcvanas évek popzenéje nem csupán egy rövid családi kitérő volt. A Queen vidáman és különlegesen kezdett hangzani, nem pedig túlzó pózként. Belinda Carlisle-t és a Bangles-t többé nem érzékelte jelentéktelen dalok előadóiként. Cyndi Lauper zseniálisnak tűnt, és a Cheap Trick szerinte egyáltalán nem volt rossz.
David Bowie-ról is más véleményt alakított ki. Leggazdagabb időszakának nem a Hunky Dory és a Low közötti albumokat tartotta, hanem a Let's Dance album első három dalát. Eszébe jutott a Dancing in the Street közös változata is, amelyet Bowie Mick Jaggerrel énekelt fel.
A gyerekek így segíthetnek a szülőnek felfedezni valami újat, de újra meghallani olyan dolgokat is, amelyeket már ismer. A gyermek ízlése ugyanakkor nem feltétlenül útmutató arra, hogy a szülő megváltoztassa a sajátját. Ebben a történetben inkább meghívás volt arra, hogy gyors ítélkezés nélkül hallgasson.
Mi minden befolyásolja a gyermek ízlését?
A szerző tapasztalata szerint a gyermekek zenei választását a megosztott streaming-könyvtár és annak algoritmusai, a szülők, valamint a sporteseményeken hallott zene befolyásolja. Ezek a hatások egy családot írnak le; nem jelentik azt, hogy minden gyermek ugyanazt a zenét hallgatja, vagy hogy a szülőknek a gyermekeikhez kellene igazítaniuk a választásaikat.
A szerző zenei világába bekerült Chappell Roan, Raye, a sea shanties – tengerészdalok – és a modern folk is. Az ő elbeszélésében a kortárs dalok régebbi számok és műfajok mellett állnak, amelyeket ő maga talán nem keresett volna meg. Ez a széles skála megmutatta neki, hogy a gyermekek zenei ízlése nem foglalható egyetlen dobozba.
A szülőknek is szerepük volt. A gyerekek sporteseményeken hallottak zenét, és a családi válogatásba bekerült például a The Killers, az MGMT vagy a Summer of '69. A megosztott streaming-könyvtár pedig befolyásolta az algoritmusok ajánlásait: a felkínált dalokba mind a szülők, mind a gyerekek választásai beleszóltak.
Amikor az a kérdés, hogyan válasszunk ajándékot egy gyermeknek, ezért hasznos különbséget tenni aközött, amit ő maga keres, és aközött, ami a környezetéből érkezik hozzá. Ha nem tudod, mi vonzza őt valamiben, kérdezd meg. Ez egy gyakorlati segítség a gyermek érdeklődéséről való gondolkodáshoz, nem pedig állítás arról, hogy minden mai választásának állandónak kell lennie.
Hogyan hagyjuk, hogy a gyermek kialakítsa a saját ízlését?
A szerző összehasonlítja a saját zenei szubkultúrákkal kapcsolatos tapasztalatát azzal, ahogyan a gyermekei a zenét érzékelik. Neki hiányoznak azok a világos határok és csoportok, amelyek fontosak voltak a felnövésében. Az ő útjuk azonban a sajátjuk, nem az ő történetének folytatása.
A gyerekek abból alakítják ki zenei identitásukat, ami a kezük ügyében van, és ami megszólítja őket: a kortárs popból, régebbi dalokból, sea shanties-ból és modern folkból. Nem kell, hogy a szülő ízlését másolja, vagy megfeleljen annak az elképzelésnek, hogy a fontos zenének mindig komolynak kell lennie.
Pont itt tér vissza a személyes elmélkedés a nyitó utazáshoz. A szerző elismeri, hogy az öröm kedvéért választott dalok fennmaradhatnak. A gyermekei megtanították őt kevésbé ítélkezni, és jobban odafigyelni arra, mi szórakoztatja őket a zenében. Ajándékválasztáskor ugyanez a hozzáállás egyszerűen azt jelentheti, hogy a gyermek érdeklődéséből indulunk ki, még akkor is, ha mi magunk mást választanánk.
Gyakran ismételt kérdések
Hogyan tudom meg, mi szórakoztatja igazán a gyermeket?
Figyeld meg, mit választ maga, és mely tevékenységekhez, témákhoz vagy dalokhoz tér vissza. Ha nem tudod, mi vonzza őt bennük, kérdezd meg tőle. Ez egy gyakorlati módja annak, hogy ajándékválasztáskor a saját érdeklődésére támaszkodj, ne a te feltételezésedre.
Mi van, ha a gyermek ízlése eltér az enyémtől?
Az eltérő ízlés nem feltétlenül akadály. Próbálja meg elválasztani a saját elképzelését arról, hogy mi az érdekes vagy értékes, attól, ami a gyermeket vonzza. A szerző története azt mutatja, hogy a gyermek választása segíthet a szülőnek újraértékelni akár a már ismert zenét is.
Hogyan befolyásolják a szülők és a streaming-ajánlások a gyermekek zenei ízlését?
A szerző tapasztalatában ebbe belejátszik a megosztott streaming-könyvtár és az algoritmusok, a szülők, valamint a sporteseményekről származó zene is. Ez az ő családjának leírása, nem általános szabály minden gyermekre.
Kulcsfontosságú megállapítások
- Amikor ajándékon gondolkodik, figyelje meg a gyermek saját választásait és azokat az érdeklődési köröket, amelyekhez visszatér.
- A gyermekeknek nem kell a zene vagy más élmények megítélését a szülő által „menőnek” vagy értékesnek tartott dolgokhoz igazítaniuk.
- A gyermek ízlése segíthet a szülőnek új zenét felfedezni, és újraértékelni a már ismertet is.
- A szerző tapasztalatában a gyermekek zenei választásait a streaming-könyvtár és az algoritmusok, a szülők, valamint a sportesemények zenéje befolyásolta.
- A gyermekek zenei útja az övék; nem kell követnie a szülő tapasztalatát vagy ízlését.
Gyakorlati tippek
- Figyelje meg, mit választ a gyermek magától, és mely érdeklődési körökhöz tér vissza.
- Ha nem világos, mi okoz örömet neki egy adott dologban, kérdezze meg tőle.
- Az ajándék kiválasztásakor válassza el a saját ízlését attól, amit a gyermek maga mutat.
